2024 júliusi hőhullám: Falu kontra város

2024 júliusában a Dunántúlon egy szokatlanul hosszú, közepesen erős hőhullám tombolt, amely két héten át kitartott. Az Alföld vidékén lényegesen melegebb volt, míg nyugatra az anticiklon peremén olykor be-belöttyent némi hűvösebb légtömeg, ami zömmel 35°C alatt tartotta a maximumokat. Méréseim kezdete óta  alegmelegebb és legszárazabb júliuson vagyunk túl. Ennek folytán belevágtam egy kísérletbe: Az apácatornai mérőhely adatai mellé felsorakoztatom az ajkai mérések eredményét, hogy lássuk, hol mennyire volt meleg, mennyire befolyásolta az ajkai hősziget a kánikula mértékét. 

 Tornán az állomás adatait használom fel, ahol profi műszerekkel történik precíz mérés, míg Ajkán egy jó minőségű, de amatőr műszerrel végeztem szintén szabványos mérőhelyen méréseket. A hőmérők mindkét esetben 2 méterrel a talaj felett, szabványos árnyékolóban illetve hőmérőházban foglalnak helyet, nyírt gyep felett. Az ajkai mérőpont a vasúttól nem messze, családiházas környezetben található, így a belvárosban nagyjából még további 1-1,5°C-ot hozzá lehet adni a tanulmányban felhasznált értékekhez. A számolás a napi minimum és maximumhőmérséklet átlagolásával történt, mivel Ajkán nem állt módomban a 4 főterminusban leolvasni a műszert.

A vizsgált időszak július 8-ától 24-éig tart. A kánikula legintenzívebb időszaka 10-13-a között volt, ekkor mértem a legmelegebet, 10-én és 12-én is Ajkán 35,8°C volt, míg Tornán 36,3°C-ig emelkedett a hőmérséklet. A 17 napból Ajkán 16 db, Tornán 15 db volt hőségnap (Tmax>=30°C), 35 foknál pedig előbbi helyen 3, utóbbin 2 napon volt melegebb. A legnagyobb különbség a trópusi éjszakák számában jelentkezett: míg Tornán 4 napon, addig Ajkán 6 napon maradt 20°C felett a minimumhőmérséklet, de a belvárosban 10 ilyen napot számoltam egy időszakos mérő adatai alapján. 

Napi minimumhőmérséklet:

A legalacsonyabb értékek átlaga 19,2°C és 18,4°C lett, Tornáé az alacsonyabb. Jellemző, hogy míg a természetközelibb területeken éjjel a föld felett kellemesebben felfrissül a levegő, addig a belvárosokban a térkő, a házfalak és utak, melyeket egész nap ér a besugárzás annyira felmelegszenek, hogy éjjel a bennük eltárolt hőt leadják környezetüknek, ezzel 1-3, de extrém esetben akár 7-10°C-kal is megemelve az éjszakai hőmérsékletet. Hasonlóan működik, mint egy cserépkályha, melyet nappal befűtenek és reggel még tárol magában annyi hőt, hogy nem engedi kihűlni a szobát. Az alábbi diagramon szemléltetem, hogy mikor mekkora eltérés volt a két mérőpont adatai között. Jól látható, hogy Tornán csak egyetlen alkalommal, 21-én volt melegebb a hajnal, hiszen ekkor a kitartó szél miatt nem tudott érdemben lehűlni a levegő, míg Ajka szélárnyékban volt. Ezen kívül a párás légtömeg miatt nem volt olyan erős a kisugárzás, mint normál esetben, így ezek a minimumok Tornán szokatlanul magasnak számítanak. Viszonyításképp míg ott az elmúlt 5 évben összesen volt 10 trópusi éjszaka, addig Ajkán csak idén júliusban 13 darabot számoltam össze!! Ez a drámai eltérés a nagy burkolt és beépített telületnek tudható be. 

Napi maximumhőmérséklet:

A napi csúcsértékek menete a következő ábrán látható. Itt is megfigyelhető, hogy Ajkán melegebb volt, ám az eltérés kevésbé markáns, a két állomás maximumátlaga 32°C illetve 32,7°C. Ez elsőre csekény eltérés, azonban ha figyelembe vesszük, hogy Ajka mintegy 100 méterrel magasabban fekszik, tehát átlagban 1°C-kal hűvösebbnek kellene lennie, akkor máris azt kapjuk, hogy azonos tengerszint feletti magassággal számolva csaknem 2°C-kal mérhettünk itt magasabb értékeket. 

Napi középhőmérséklet:

Végül pedig nézzük meg a teljes hőhullám napi átlagértékeit, amelyek Ajkán 26°C-os, míg Tornán 25,2°C-os közeped adtak ki. A Hungaromet figyelmeztetési előrejelzése szerint 25°C-os érték felett citrom, 27°C felett narancs, 29°C felett pedig piros figyelmeztetés érvényes, természetesen ez egy megyényi terület átlagában véve. A két állomáson ezek a küszöbök rendre a következőképp alakultak:

Ebből szintén kivehető, hogy Ajkán még a 100 méterrel magasabb fekvése ellenére is 0,8°C-kal volt melegbb ez a két hetes időszak, a hőhullámos napok száma (amikor a napi közép eléri a 25°C-ot) pedig másfélszeresére rúgott, holott a magasságbeli eltérés okán itt 1°C-kal alacsonyabb értékeknek kellene születni. Érdekes kísérlet lenne a város több pontját Ajka külterületével összevetni, hiszen városrészek között is 2-3°C eltérlsek fordulnak elő a beépítettségtől függően. 

Összegezve tehát azt láthatjuk, hogy a városi hősziget jelenség a centrumban lakókat jóval nagyobb megpróbáltatás elé állítja egy ilyen meleg időszakban, mint a külterületen vagy vidéken élőket. Ennek csökkentésére egy megoldás létezik, teret kell adni az életnek, minél kevesebb burkolt és minél több füves-fás területet kialakítani, hiszen ezek a növények párologtatásukkal hőt vonnak el a levegőből, míg maguk alatt árnyékot tartva gátolják a talaj vagy éppen az épületek túlzott felmelegedését. Ehhez hasonlóan kitűnő megoldás a nyílt vízfelületek létrehozása például az Ajkán építés alatt álló esőkertekkel, amelyek a hirtelen lehulló vizet tárolják és mind a talaj vízellátottságát javítják, mind pedig párologtatás útján csökkentik a hőmérsékletet. Bízzunk benne, hogy egyre inkább ez a szemlélet kerül előtérbe, hiszen nincs több időnk. Az bizonyos, hogy az elmúlt 30 évben duplázódott a hőségnapok száma, míg a trópusi éjszaka felénk a 80-as évek végéig ritka volt, mint a fehér holló, évi gyakorisága 0,1-0,2 napra volt tehető. A jövőben várhatóan ez tovább fog romlani, így érdemes idejében felkészülnünk a jövő kihívásaira, melyek elé a klímaváltozás révén saját magunkat állítottuk.