Időjárási adatok 2015-2019

A hőmérséklet éves alakulása jól kirajzolódik. Az évi középhőmérséklet jellemzően12°C körül alakult(éghajlati átlag kb 11°C) , de kiemlkedik a 2019-es esztendő csaknem 13°C-os középhőmérséklete, amely a legmelegebbnek adódott mint a vizsgált öt év, mint 1901 óta. 2017-ben a minimumok átlaga kissé visszaesett, amiért a zord január a felelős. 2016-ban megfigyelhető, hogy a Tmin és Tmax átlaga közt kisebb az eltérés, illetve a minimumok átlaga is ekkor volt a legmagasabb, amiért a kiemelkedően csapadékos időjárás és a felhős égbolt volt a felelős. Összességében az értékek emelkedő tendenciát mutatnak, de ebből következtetést nem vonhatunk le, mert a vizsgált 4 év rendkívül rövid idő. (2015-ből csak febr. 28.-tól állnak rendelkezésre adatok, így nem került be minden tényezőhöz.)

 

Ha tovább haladunk, a következő fontos egység a hónapok középhőmérséklete. Jól látható a tavaszi fokozatos melegedés, a nyári csúcs, amely július helyett inkább augusztusra tolódott (főképp 2015 nyolcadik hónapja végett, mely 24,76°C-os középhőmérsékletével a legmelegebb hónap volt a vizsgált évek során), majd az őszi lehűlés és a januári mélypont. Az országos sokéves átlagnál minden hónap 5 éves középértéke magasabbnak adódott. 

 

A következő ábra a vizsgált időszak havi középhőmérsékleteinek az átlagtól való eltérését, azaz anomáliáját vizsgálja. Egyértelműen látható, hogy túlnyomóan pozitív irányban alakult eltérés, tehát többször múlta felül az adott hónap az átlagot, mintsem elmaradt volna tőle. A legnagyobb pozitív eltérés 2016 februárjában jelentkezett 5,5°C-kal, míg a legjentősebb negatív eltérést 2017 januárja hozta meg -3,85°C-kal. Egyúttal ez volt a vizsgált öt év leghidegebb hónapja is -4,85°C-os havi középhőmérséklettel, mellyel 1901 óta a 10. legzordabb január lett. 2015 januárja és februárja nem szerepel az adatok közt, mivel innét nem rendelkezem feljegyzésekkel. (Jelentős eltérésről +-2°C esetén beszélünk.)

 

A következő vizsgált adatsor a napi minimumhőmérsékleteké. (Tmin) Az alábbi diagram az évek során feljegyzett napi legalacsonyabb hőmérsékleteket mutatja be, a piros csík pedig ezek átlagát. Komolyabb negatív irányú kilengések figyelhetőek meg a már említett 2017-es januárban és 2018 februárjának végén illetve márciusának elején, amikor igen hideg légtömegek alakították időjárásunkat. (Egyben ez a hideghullám hozta meg az öt év abszolút minimumát, -17,4°C-ot 2018. febr. 26.-án ) Jól kirajzolódik a március végi jelentős emelkedés, bár még ez után is többször hűlt 0°C alá a levegő, illetve a november végére jellemző erős lehűlés.  Érdekes még a július közepi jelentős visszaesés, valamint a Karácsony előtti melegedés majd az ünnepet követő visszaesés is. Kiugrik az adatsorból 2019 decembere, amikor csaknem egy héten keresztül rekord enyhe volt az idő.

A minimumok után a maximumok következnek (Tmax). A napi legmagasabb hőmérsékletek adatsorában is jól látható a minimumokkal együtt járó visszaesések. 2018. márciusában erős visszaesést láthatunk, melyet az akkor épp hóvihart okozó mediterrán ciklon idézett elő. Áprilisban is komoly változékonyság, szeszélyesség rajzolódik ki, ebben a hónapban a legnagyobb az értékek szórása is. Alacsony napi csúcsokat hozott 2019. májusa, amikor a rengetek csapadék és ciklon hatására bő 2°C-kal volt hidegebb az átlagosnál, illetve 2016 hűvös ősze.

 Októberben az őszi lecsengés kissé megtorpan, melyet a vénasszonyok nyara okoz. Itt szintén kiugrik 2019. decemberének közepe, illetve az egész 2019.-es ősz is, amely szintén jócskán melegebb volt a megszokottnál. Visszaköszön a Karácsonyi enyhülés is. 

A hőmérséklettel kapcsolatban az utolsó kritérium a hőmérséklettel kapcsolatos jelzőnapok száma. A nyári- és a fagyos napok száma lassú növekedést mutat. Általánosságban elmondható, hogy a fagyos- és zord napok kivételével minden jelzőszám meghaladja az éghajlati átlagot. A hőségnapok száma a melegebb, hőhullámos nyarakon magasabban, míg a hűvösebb, csapadékosabb nyarakon alacsonyabban alakult, akárcsak a forró napoké. Utóbbi szempontjából kiemelkedik a 2015-ös év, amikor 15 napon is elérte a csúcshőmérséklet a 35°C-ot(országos átlag:1db). Néhány zord nap pedig minden évben előfordult. (2015-ben a két téli hónap híjján a hideggel kapcsolatos jelzőnapok száma nem pontos, csak az év végi télies időt öleli fel.) Zord- és téli napok terén pedig szintén 2017 januárja kiemelkedő. 

(Megjegyzés:Az egyes jelzőnapok jelentése: Zord nap: Tmin <=-10°C, téli nap: Tmax <=0°C, fagyos nap: Tmin <0°C, nyári nap: Tmax >25°C, hőségnap: Tmax >30°C, forró nap: Tmax>35°C)

Csapadék terén szintén komoly szélsőségeket láthatunk. A nyári felhőszakadásokból olykor kiugróan magas értékek jelennek meg, illetve a nyári csapadékmaximum is jól látható. 

 

Az első pont a csapadékos jelzőnapok éves száma, illetve a lehullott összes csapadék. Látható, hogy 2015. és 2017. szárazabb, átlag alatti volt, míg a többi év csapadék terén meghaladta az éghajlati normát. 2018.-ban a kevés csapadékos nap ellenére is sok esett, mivel szeptember első 4 napjában egy magassági ciklon jóvoltából több ,mint 180 mm eső esett. Az össz. hó azt mutatja meg, hogy mekkora hótakaró alakult volna ki, ha a lehullott hó nem olvad el, míg a legvastagabb hótakaró a felszínt egyszerre borító legnagyobb hóréteg vastagságát adja meg. Jégesős nap 2015. kivételével minden évben akadt de pusztító jeget csak egy 2018.-as szupercella okozott, míg az ónos/fagyott esős napok száma attól függ, hogy télen hányszor akalult ki hidegpárna, vagy hányszor érkezett nagy hidegre jelentős enyhülés. 

 

A következő ábrán látható hónapok átlagos csapadékösszege jól kirajzolja a nyári csapadékmaximumot. Legcsapadékosabb hónapunk a június, a legszárazabb pedig az április. Ősszel a csökkenő tendenciát figyelve kiugró értéket produkál a november is. 

 

A következő ábrán az egyes hónapok adott évi csapadékát láthatjuk milliméterben. A vizsgált időszak legnedvesebb hónapja 2018. szeptembere lett, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a 181 mm csapadék 4 nap alatt (!) hullott le, a hónap további része csapadékmentesen telt. 2015. kivételével kiugró értékek jellemzik a júniusokat, 2016. júliusát, amikor az intenzív, felhőszakadással járó zivatarok okoztak gyakori esőt, (egyúttal ez volt a legzivatarosabb hónap is az öt év során), illetve 2019. májusát és novemberét. A vizsgált időszak legszárazabb hónapjai 2015. novembere és decembere voltak, amikor csaknem egész hónapban anticiklonális idő volt és mindössze 6 mm csapadékot mérhettünk mindkét hónap során. 10 mm alatti csapadékösszeget produkált még  2016 áprilisa is.

 

A következő ábra már jobban kirajzolja a szélsőségeket, például a fent említett 2018-as szeptembert is. A piros görbe a napi csapadékátlagokat jelzi, vagyis hogy az öt év során az adott napon átlagosan mennyi esett. Érdekes, hogy akadnak teljesen száraz napok is, elsősorban március végén, augusztus második dekádjában és legvégén, illetve szeptember végén is. Június elején minden évből akadnak magas napi értékek, ami elsősorban konvektív úton hullott(záporokból, zivatarokból), azonban az időjárás megtréfál bennünket, hiszen Medárd napján egyik évben sem hullott mérhető csapadék.

A soron következő diagram a napi hóvastagságokat mutatja be éves bontásban. Leghavasabb hónapunknak a január adódott, ekkor csak 2018.-ban nem alakult ki hótakaró, hiszen egész hónapban jellemző volt az átlagnál jócskán enyhébb idő. 2017 első havában csaknem 2 hétig stagnál a görbe, hiszen a zord időnek köszönhetően végig fagypont alatt maradt a hőmérséklet, így a hó nem olvadt el. Szintén 2017.-ben láthatunk egy igen kiugró szélsőséget is április harmadik dekádjának (harmad=dekád) első felében. Ekkor egy mediterrán ciklon helyeződött fölénk, ami északkeletről nagy adag hideget "rántott le", így a csapadék hóként ért földet. A vizes hó rengeteg kárt okozott a már kizöldellt fákban. A vizsgált öt év során minden szezonban kialakult mérhető hótakaró, a leghavasabb időt a 2017/18-as tél hozta el, míg 2019-ben csupán egyszer, januárban fehéredett ki a táj. Fehér Karácsonynak egyik esztendőben sem örülhettünk.

Többeket kifejezetten foglalkoztatnak az időjárás talán leglátványosabb elemei, azaz a zivatarok. A következő diagramon ezek éves eloszlását mutatom be. Jól megfigyelhető, hogy jellemzően a nyári félévben jelentkeznek, de időnként télen is tarkítják időjárásunkat, bár meglehetősen ritkán. A vizsgált 5 év alatt január és október kivételében minden hónapban fordult elő légelektromos jelenség. 2016 a zivatarok éve volt, a szezon ugyanis már februárban kezdetét vette két hózivatarral, majd júliusban 19.-szer dörrent meg az ég, ami kimagasló érték, de még novemberben is előfordult dörgés és villámlás, 2017-ben pedig december 28.-án zivatar búcsúztatta az évet. Az átlag görbéje jól mutatja, hogy a legviharosabb hónapunk a július. 

 

Az utolsó diagram pedig az elmúlt 5 év összes viharának számát tünteti fel, melyek közül bőven 2016. viszi a pálmát. Ennek meteorológiai oka a júliusi légköri helyzetben keresendő, amikor hosszú időn keresztül ún. bárikus mocsárhelyzet állt fenn, tehát a viszonylag alacsony légnyomáshoz fülledt, meleg, párával telített levegő társult, amely igazi paradicsom a veszteglő, vagy igen lassan mozgó záporok, zivatarok kialakulásához, melyeket gyakori felhőszakadás kísér. (ennek eredményeképp lett ez a legnedvesebb július is) A zivatarok éves száma lassú emelkedést mutat.

 

Végezetül a tanulmány méltó zárásaként szeretnék minden évből néhány emlékezetes pillanatot visszarepíteni a kedves olvasókhoz:

2015-ből csak két fényképem van, az első a tavaszi olvadást, a második a vihar utáni nyári esőt ábrázolja.

Januárban többször havazott...

majd jött a tavasz.

Nyáron gyakorta zengett az ég...

de azért a Nap is bőven sütött.

A téli nagy hideget végül a december hozta meg

Csodás újévi napkelte 2017-ből

A zord idő eredménye: Befagyott a Torna patak... (Középen is jég van!)

...és a Csurgó-kút is.

A hideghez hó is társult (Fotó:Farkas György)

Tél tábornok újabb támadása, ezúttal áprilisban

 

2017 nyara gyakran viharos időt hozott elsősorban a kánikulákat záró hidegfrontok élén,

majd ősszel csendes, nyugodt időnk volt. (Fénykép: Boczkó Botond)

2018 februárja nagy zimankóval búcsúzott...

majd a zivatarszezon hamar berobbant...

sőt, júniusban elképesztő szupercellát vadásztam le, melyet itt részletesen megírtam. A vihart diónál nagyobb jég kísérte.

Szeptemberben komoly áradások voltak (2. képet készítette:Farkas György)

Végül decemberben megérkezett a nagybetűs tél, ám Karácsonyra eltűnt a fehér paplan.

 

később, nyár elején gyakori volt a zápor, zivatar.

Júliusban Apácatornán lencsevégre kaptam egy szupercellábóléletem első tubáját (lehetséges, hogy földet ért, akkor viszont tornádónak minősül). A vihar jeget is adott.

2019. őszén gyakori volt a hasonló szép, derűs nap. (2019. nov. 24.)

 

Ezekkel a fényképekkel szeretném lezárni ezt az összefoglalót, illetve köszönöm mindenkinek, aki rászánt az idejéből egy kicsit arra, hogy elolvassa a cikkemet. Az oldal 2015 február 10.-ei indulása és a feljegyzések 2015. február 28.-ai megkezdése óta bizony sok víz lefolyt a Dunán, az időjárás pedig sokszor támogatott minket, máskor pedig szeszélyével akár életünkre tört. Köszönöm mindenkinek, aki megtekinti és követi az oldalt, valamint köszönöm családomnak és barátaimnak a támogatást és a sok elismerést és tanácsot, amelyek sokat segítettek. Petőfi idézetével búcsúzom: "Habár felül a gálya, s alúl a víznek árja, azért a víz az úr!"  fontoljuk meg ezt és tartsuk is tiszteletben, hiszen ez az időjárásra is igaz!

 

A következő linkeken az alábbi évek éves összefoglalója tekinthető meg:

<<<2019.

<<<2018.

<<<2016.

A képeket készítette, (2 kivétellel) az adatokat feldolgozta, feljegyezte, a diagramokat csinálta és a cikket írta:Farkas Zoltán

A cikk és az adatok a szerző tulajdonát képzik, FELHASZNÁLÁSUK ENGEDÉLYKÖTELES!